Biztonság a finiselés során: Veszélyek és kockázatok elkerülése
A fémmegmunkálás mechanikai munkát és nagy sebességet igényel. A VSM bemutatja azokat a biztonsági szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a finiselés során, és a meghozandó óvintézkedéseket.
Biztonság a finiselés során
Minden, amit tudnia kell a zajról, a porról és az egyéni védőeszközökről
A kézi és helyhez kötött gépekkel történő csiszolás a fémmegmunkálás központi folyamata anyaglehordás, formázás vagy felület-finiselés céljából. A finiselési munkák sokféle szerszámmal és géppel végezhetők el, amelyek az applikációtól és a használt csiszolóanyagtól függően különböző kockázatokat jelentenek.
Ennek az az oka, hogy: A megmunkáláshoz nagy sebességek és hőmérsékletek szükségesek – egy csiszolótárcsa például általában percenként akár 11 000 fordulattal is képes mozogni. Ennek eredményeként közel 300 km/óra sebesség érhető el az élen, és a teljes folyamat hőmérséklete több mint 800 fok.
Mint minden ipari folyamat esetében, „akut” biztonsági problémák, például égési sérülések vagy vágások is előfordulhatnak az eszköz meghibásodása, de emberi hiba miatt is. Ezenkívül fennállnak olyan hosszú távú egészségügyi kockázatok, amelyek a csiszolóanyagok rutinszerű használata esetén is felléphetnek; ezek közé tartozik a zaj, a por vagy a túlzott kéz-kar vibráció hatása.
Az alábbiakban röviden elmagyarázzuk, hogy mely biztonsági szempontokat kell figyelembe venni a finiselésnél, és milyen óvintézkedéseket kell tenni (ezen kockázatokkal szemben). – Például a biztonsági technológia gyártójának és a VSM partnerének, a Drägernek a termékeit használva. Emellett arra is fókuszálunk, hogy a VSM új, hatékonyabb termékei hogyan csökkenthetik a finiseléshez kapcsolódó kockázatokat. Tény, hogy a VSM termékei segítenek az ügyfeleknek, hogy munkatársaik munkaállomásiat biztonságosabbá, csendesebbé és összességében jelentősen felhasználóbarátabbá tegyék. Az alábbiakban olvashatjuk, hogyan.
Finiseléskor keeltkező por és a por elszívása
A munkadarabok finiselésekor por keletkezik, egyrészt a munkadarabról történő lehordás miatt, másrészt magának a csiszolóanyagnak a kopása miatt. Ha a por a levegőbe kerül, fennáll a bőrrel való érintkezés veszélye – vagy még rosszabb: A port belélegezhetjük.
Első pillantásra a por általában ártalmatlannak tűnik, és inkább bosszantó, mivel tisztításra van szükség. Ugyanakkor: A por nem csak bosszantó; bár a tüdő általában kisebb koncentrációjú port képes kezelni, akár veszélyessé is válhat a felhasználó számára. Végső soron különböző tényezők befolyásolják, hogy a belélegezhető por ártalmas-e és ha igen, milyen mértékben. A por típusa, a pornak való kitettség időtartama, valamint az úgynevezett levegőben szálló részecskék összetétele és mérete döntő fontosságú. Ezeket viszont elsősorban a munkadarab és az alkalmazott csiszolóanyag anyagtulajdonságai befolyásolják.
A por számos foglalkozási megbetegedés oka. Különösen ártalmasak az egészségre a finomszemcséjű csiszolási porok, amelyek némelyike még szabad szemmel sem látható. Mert minél finomabbak a részecskék, annál könnyebben belélegezhetők a légutakon keresztül. És minél finomabb a csiszolóanyag, annál finomabb vagy kisebb a porrészecske. Például egy 1 µm méretű finom porrészecske talajra hullása akár hét órát is igénybe vehet – ez alatt az idő alatt tehát belélegezhető.
A pornak két kategóriája van: A-por és E-por. Az E-por minden „belélegezhető porra” vonatkozik. Az A-por viszont annak a belélegezhető pornak az arányát jelenti, amely ténylegesen eléri a tüdő léghólyagocskáit (az alveolusokat), mivel túl kicsi ahhoz, hogy az orrban vagy a torokban maradjon. Mindkét portípus esetében szigorú határértékeket kell betartani: 2001 óta a 10 mg/m³ határérték érvényes az E-porra. A különösen ártalmas A-por határértékét, amely bejut az alveolusokba, a közelmúltban 1,25 mg/m³-re csökkentették.
További információk a finiselési porról
Egészségügyi kockázatok
A kis részecskék lerakódhatnak az orrban, a szájban és a torokban – vagy a tüdőben, amelyeken keresztül bejuthatnak a véráramba. Minél mélyebben hatol be a por a tüdőbe, annál veszélyesebb: A 0,1-1,0 µm méretű nagyon finom porrészecskék különösen messzire juthatnak a tüdőben. Ha ott leülepednek és az alveolusokhoz tapadnak, mert hosszabb időn keresztül nagy mennyiségű port lélegzik be valaki, a tüdő természetes tisztítási folyamata leállhat.
Az ilyen belélegzett porok, amelyek már nem oldódnak fel a testben, betegségeket okozhatnak. Ezek a betegségek lehetnek légúti gyulladásoktól kezdve, mint a krónikus bronchitis, az asztmán és a COPD-n, az úgynevezett pneumoconiosison, mint a szilikózis át egészen az allergiáig és a rákig.
Az alumínium megmunkálásakor különösen veszélyes helyzetek keletkezhetnek. Ennek az az oka, hogy az alumíniumpor belélegzése rendkívül veszélyesnek minősül, és bizonyos körülmények között – azaz a levegőből származó oxigén megfelelő aránya mellett, gyújtóforrással kombinálva – akár robbanást is okozhat. Ezért az alumínium csiszolásakor használt munkaállomásokat folyamatosan működő elszívóberendezéssel kell felszerelni.
Biztonságos üzemeltetés
Használjon megfelelő csiszolóanyagokat: Minél finomabb a por, annál kevésbé észlelhető, ami potenciálisan még veszélyesebbé teszi. Ezért a cél a lehető legkevesebb forgács és szemcse, vagy legalábbis nagyobb méretű forgácsok és szemcsék előállítása – a csiszolóanyag szemcsemérete és az elért lehordás típusa döntő tényező. Az olyan önélező VSM csiszolóanyagoknak, mint a VSM CERAMICS széria vagy a VSM ACTIROX, geometriailag alakított csiszolószemcséi különösen tisztán és hatékonyan vágják át az anyagot, így nagyobb forgácsok maradnak a levegőben és kevesebb ideig. Ennek következményei: A rövidebb porexpozíciós idők csökkentik a munkaállomás szennyezettségét. Maguk a csiszolóanyagok is hozzájárulnak a porképződés csökkentéséhez, mivel hosszú az élettartamuk és magas anyaglehordást biztosítanak.
Elszívás és szellőzés: A por elszívása nemcsak az alumínium finiselésénél szükséges, ahol szintén kötelező, hanem egyéb, finiseléskor keletkező porok esetében is, ha a porterhelés műszakilag nem minimalizálható. „Amennyiben a gépi megmunkálás nem teszi lehetővé ezt, akkor a port a keletkezés helyén teljesen fel kell fogni, el kell szívni, és biztonságosan el kell távolítani a munkaterületről”, írja elő a Német Balesetbiztosítási Szövetség (DGUV). Ehhez különböző műszaki megközelítések állnak rendelkezésre – a teljesen zárt munkaterületen belüli betokozástól, amely egy elszívórendszerhez van csatlakoztatva, a félig nyitott rendszerek porelszívó csiszolóasztallal való felszerelésén át a szerszámba integrált közvetlen elszívó berendezésekig.
Egyéni védőeszköz: A szellőztetés és a megfelelő csiszolóanyagok használata mellett a felhasználóknak megfelelő egyéni védőeszközt (PPE) kell viselniük. Belélegezhető por esetén megfelelő szem- és légzésvédelem (legalább FFP2), valamint védőruházat és kesztyű szükséges.
Biztonságos munkaállomás kialakítása
A csiszolási folyamat optimalizálása
Egy fémmegmunkáló műhelyben sok minden történik – végül is mechanikus eszközökre és nagy sebességre van szükség az egyenetlenségek, sorják stb. eltávolításához a munkadarab felületeiről. Mindezzel jelentős háttérzaj jár együtt hangnyomás formájában. Ez azt jelenti, hogy: A csiszológépek mindig zajosak: A gép meghajtásától és a hűtőfolyadék-szivattyútól kezdve a munkadarab-szállító rendszeren át az esetleges bejövő és kimenő munkadarabokig vagy magától a munkadarabtól érkező rezgési zajokig (például nagyobb tartályoknál) a zajok valódi koncertje számos különböző forrásból származik. És ne feledkezzünk meg Magáról a csiszolószalagról vagy a csiszolótárcsáról.
Kéz-kar vibráció
A csiszológépek használat közben rezegnek. Az egyik probléma, amely különösen a professzionális finiselés során jelentkezik, a kezelő kéz-kar rendszerét érintő vibrációk. Ez a veszély elsősorban asztali csiszológépeken vagy kötött csiszolóanyagok használatakor jelentkezik, de kézi csiszológépek, például sarok-, tárcsa- és körcsiszológépek, valamint kézi csiszológépek esetén is folyamatos ipari használat közben.
Zsírok és oljaok csiszoláshoz
Különösen színesfémek, például alumínium megmunkálásakor a legnagyobb probléma a csiszolóanyag gyors eltömődése. Ennek az az oka, hogy az alumínium nagyon alacsony szilárdságú, ezért nagyon hajlamos a elkenődésre és az anyag lerakódására a vágóéleken a finiselés során. Hosszú ideig elterjedt gyakorlat volt zsír vagy csiszoló olaj hozzáadása a csiszolószalag hosszabb ideig tartó eltömődésmentességének biztosítása érdekében, különösen az alumínium finiselésénél. A csiszolóolaj és a zsír csökkenti a csiszolóanyag és az anyag közötti súrlódást, ami általában javítja a tartósságot és meghosszabbítja a csiszolóanyag élettartamát. Ezenkívül hűtő-kenőanyagként is szolgálnak. A legnagyobb és legnyilvánvalóbb hátrány: A gép, a szerszám, a munkadarabok és a teljes munkakörnyezet alapos tisztítása szükséges, ami negatív hatással van a termelékenységre.
Tudjon meg többet a biztonságos munkaállomásokról
Zajkibocsátás: Egészségügyi kockázatok
Ez az általános zaj elég nagy feszültséget rakhat a gép kezelőjére, még akkor is, ha fülvédőt visel. Fennáll a fülfájás vagy akár a halláskárosodás, például fülzúgás vagy tartós hallásvesztés kockázata.
Elvileg minden, ami a 80/85 dB átlagos zajszint felett van, egészségkárosítónak minősül. A zajnak való kitettség konkrét kockázatának meghatározását – az úgynevezett kockázatértékelést – szakképzett személynek kell elvégeznie. Ha az így meghatározott nappali zajexpozíciós szintek meghaladják a fent említett értékeket, bizonyos, jogszabályban előírt védőintézkedéseket kell tenni. Ezek közé tartozik a munkavállalók tájékoztatása a veszélyekről, azok hallásvédő eszközökkel való ellátása, valamint használatuk biztosítása (85°dB-től), a zajterületek kijelölése és műszaki elhatárolása, valamint a kötelező foglalkozás-egészségügyi óvintézkedések megtétele. A maximális hangnyomásszint csúcsa nem haladhatja meg a 137 dB-t.
Zajkibocsátás: Biztonságos üzemeltetés
„A tényleges zajszint a finiselés során többek között a finiselési módszertől, a csiszológép típusától, a munkadarabtól és a környezeti feltételektől függ”, mondja ki a DGUV. Ennek megfelelően többek között a következőket javasolja:
- műszaki intézkedések, pl. a gép teljes vagy részleges betokozása
- hangtompítók használata pneumatikus hajtású gépeken
- a közelben tartózkodó munkatársak szem- és fülvédővel való ellátása.
A csiszolóanyagok kiválasztása szintén döntő hatással van a zajterhelésre. A hagyományos, egyszerűen bevont csiszolóanyagokhoz képest lényegesen simább/csendesebb működéshez vezet például a VSM ILUMERON használata. Miért lehetséges ez? A csiszolóanyag teljesen bevont, nagyon egyenletes felülete síkban fekszik a munkadarabon– a csiszolóanyag és a munkadarab közötti érintkezési zóna egyenletes felületi topográfiájának köszönhetően. De a VSM kerámiaszemcsés csiszolóanyagai, mint az ACTIROX és a VSM CERAMICS széria, a zajterhelést is jelentősen csökkentik – mert gyorsabban és rövidebb idő alatt csiszolnak. Az alacsonyabb üzemi zajszint jobb védelmet és sokkal nyugodtabb, kevesebb fáradsággal járó munkavégzést jelent. És így a munkavállalók természetesen még termelékenyebbek lesznek.
Kéz-kar vibráció: Egészségügyi kockázatok
A szerszám által továbbított rezgéseknek való hosszan tartó kitettség jelentős egészségügyi következményekkel járhat. Ide tartoznak például a keringési rendellenességek, az idegműködési zavarok, az érrendszeri, valamint a csont- és ízületi károsodások. A legismertebb az úgynevezett fehér ujj szindróma, amely az ujjak hosszan tartó vibráció által okozott visszafordíthatatlan véráramlási zavaraira utal. A fent említett betegségek fellépésének kockázata hidegben végzett munka esetén még tovább növekszik.
Kéz-kar vibráció: Biztonságos üzemeltetés
A német zaj- és rezgésvédelmi rendelet értelmében a vállalatok kötelesek minimálisra csökkenteni a rezgésekből eredő kockázatokat. Az előírások szigorú napi vibrációs expozíciós értéket írnak elő, amelyet nem szabad túllépni: Például nagyon magas expozíciós szintek esetén a védőintézkedések szükségességének határértéke már néhány perc elteltével eléri az értéket.
A túl sok rezgés okozta egészségügyi kockázatok számos különböző intézkedéssel korlátozhatók. Különösen fontos olyan csiszológépet választani, amely a lehető legerősebb, alacsony vibrációjú, és a lehető legrövidebb idő alatt képes elvégezni a finiselési munkát. A DGUV többek között kiegészítő rezgéscsökkentő vagy kiegyensúlyozó rendszerekkel és rezgéscsökkentő fogantyúkkal ellátott készülékek használatát javasolja. Az automatikus kiegyensúlyozó különösen hatékonyan csillapítja a rezgéseket, mivel optimalizálja az ergonómiát. Ezenkívül biztosítja, hogy a megadott maximális értékeket csak később érjék el, így a felhasználók hosszabb ideig dolgozhatnak a készülékkel. A megfelelő kontaktelem kiválasztása a keménység szempontjából is befolyásolja a rezgéseket.
Az egészségügyi előnyök mellett az automatikus kiegyensúlyozó hatékonyabb finiselést is biztosít, mivel a csiszolókorongok hosszabb élettartamot és rövidebb futási időt biztosítanak. Ugyanez érvényes a megfelelő csiszolóanyagok kiválasztására is: Különösen alkalmasak az olyan magas anyaglehordású termékek, mint a VSM ACTIROX, mivel jelentősen csökkentik a felhasználót érő terhelést. A hasonló csiszoló- és fíbertárcsákhoz viszonyítva agresszívebben és akár 200 százalékkal gyorsabban csiszolnak, és kisebb kontakt nyomást igényelnek. Ez lényegesen rövidebb megmunkálási időt és ezáltal kevesebb vibrációt eredményez.
A rezgéscsökkentés további fontos intézkedései a rezgésálló kesztyűk, valamint a használt gépek gondos kiválasztása, beállítása és vezérlése, különösen az esetleges kiegyensúlyozatlanság elkerülése érdekében.
Zsírok és oljaok csiszoláshoz: Egészségügyi kockázatok
A finiselés során fellépő magas hőmérsékletek és szerszámsebességek miatt a zsír vagy olaj kenőanyag-keveréke, esetleg más hűtő-kenőanyagokkal kiegészítve, finom részecskékként szétszóródik a levegőben. Ezek az aeroszolok és a láthatatlan olajgőzök veszélyesek az egészségre, belélegezve akut fejfájást, szédülést és hányingert okozhatnak. A hosszú távú következmények súlyosabb légzőszervi megbetegedések, például rák lehetnek. Ezenkívül a finiselési olaj bőrrel való érintkezése bőrirritációt és allergiás reakciókat okozhat. Természetesen kerülni kell a szemmel való érintkezést is az irritáció megelőzése érdekében. Végül, de nem utolsó sorban, tűz- vagy robbanásveszély áll fenn, ha gyúlékony olajpermet/levegő keverék keletkezik.
Zsírok és oljaok csiszoláshoz: Biztonságos üzemeltetés
Egyéni védőeszközök és elszívás: Ezeknek a kockázatoknak a minimalizálása érdekében a felhasználónak megfelelő óvintézkedéseket kell tennie a csiszoláshoz szükséges olajok és zsírok használatakor. Ez elsősorban a megfelelő légzésvédő maszkok viselését jelenti, amelyek megakadályozzák a finiseléskor keletkező por és gőzök belégzését. Bizonyos munkahelyi határértékek túllépése esetén (10 mg olajpermet és olajgőz köbméternyi belélegzett levegőnként) kiegészítő elszívó berendezések és szűrőleválasztók szükségesek. A kesztyű, a speciális bőrvédő krémek és a védőszemüveg segít megelőzni a bőrirritációt és a szemkárosodást. A munkaterületet is tisztán kell tartani, és mindig biztosítani kell a csiszológép megfelelő karbantartását.
Használjon megfelelő csiszolóanyagokat: VSM ALU-X
Ideális esetben a felhasználóknak lehetőleg kerülniük kell a finiselési olajok és zsírok használatát. Az alumínium megmunkálásához egy olyan csiszolóanyag ajánlott, mint a VSM ALU-X, mivel ezt az anyagot kifejezetten a színesfémek finiselése céljából fejlesztették ki. A kiegészítő csiszolásaktív bevonat és a kerámiaszemcsék félig nyitott bevonata érezhetően csökkenti a forgács tapadását, így a VSM ALU-X esetében a munkaállomás tartósan zsír- és olajmentes marad. „Takarítás helyett csiszolás” a mottó – a termelékenyebb gépi finiselés érdekében.
Egyéni védőeszeköz (PPE)
Az egyéni védőeszköz (PPE) a munkabiztonság központi eleme, különösen az iparban és a fémfeldolgozásban. A védőeszközöket a munkavállalók viselik és használják, hogy megvédjék őket az egészségüket és biztonságukat fenyegető veszélyektől. Németországban az egyéni védőeszközök munkáltató általi rendelkezésre bocsátását és a munkavállalók általi használatát a „Munkahelyi egyéni védőeszközök használatáról szóló biztonsági és egészségvédelmi rendelet” szabályozza. A munkavédelmi törvény értelmében a munkáltató köteles munkavállalóinak ingyenes védőruházatot biztosítani. Az egyéni védőeszközök viselése minden egyes személy saját érdeke, még a kötelességen túl is, mert végső soron a saját egészségéről van szó.
TOvábbi információk az egyéni védőeszközökről:
Egészségügyi kockázatok
Az egyéni védőeszközök viselése és használata okkal kötelező, mivel a fém finiselése számos különböző veszélyforrással jár, amelyeket többek között a DGUV és a Munkaadói Felelősségbiztosítási Szövetség – fa- és fémipar (Berufsgenossenschaft Holz und Metall) egyértelműen besorolt és összegzett. Ezek közé tartoznak egyrészt a fent említett fizikai veszélyek, amelyek a zaj vagy a kéz-kar vibráció eredményeként keletkeznek, valamint az olyan szerek és anyagok, mint a gőzök/aeroszolok és a finiselési por.
Másrészt további veszélyek is vannak, mint például a finiselés után a finiselőkorong szétrepülő töredékei vagy a finiselőkoronggal való érintkezés miatti mechanikai veszélyek, valamint a forró munkadarab-felületek miatti termikus veszélyek, valamint tűz- és robbanásveszély. A szerszám törése vagy meghibásodása különösen veszélyes.
Biztonságos üzemeltetés
A veszélyek sokfélesége miatt nem meglepő, hogy a biztonsági előírások átfogóak és nagyon részletesek. Az egyes munkaállomások vagy tevékenységek kockázatértékelésében a szakemberek az úgynevezett STOP elvet alkalmazzák: A cél az, hogy először megvizsgáljuk, hogyan csökkenthető a teher helyettesítéssel (pl. más munkamódszerek vagy anyagok használata), műszaki megoldások (pl. szerkezeti árnyékolás vagy elszívó berendezések) vagy szervezeti intézkedések (pl. időbeli korlátozások vagy képzés).
Csak ekkor csökkenthető tovább a fennmaradó kockázat egyéni védőeszközök használatával. Ezért az egyéni védőeszközök célja az úgynevezett „maradékkockázat” minimalizálása.
A finiselés során használt egyéni védőeszközök:
- légzésvédelem
- szemvédelem
- fejvédelem
- fülvédő
- és védőruházat, beleértve a biztonsági cipőt, a kézvédőt és a bőrvédőt.
Minden alkalmazottat ki kell képezni az egyéni védőeszközök helyes használatára. A biztonsági technológia gyártója és a VSM partnere a Dräger,
jó áttekintést nyújt a csiszológépeken és csiszológépekkel végzett munka során PPE-ként használt valamennyi termékről.
A legfontosabb tippek a csiszolóanyagok biztonságos kezeléséhez
Mindenkinek, aki csiszoló gépekkel dolgozik, tisztában kell lennie a kapcsolódó biztonsági kockázatokkal. Ez nagyon fontos, mivel a felelősség nagy része a szerszám kezelőjén múlik. A munkáltatók azonban felelősek munkavállalóik biztonságáért és jóllétéért is.
A felhasználók a legtöbb veszélyt minimálisra csökkenthetik, ha betartanak néhány kulcsfontosságú biztonsági szabályt:
- Használja a megfelelő szerszámokat és csiszolóanyagokat az applikációhoz: Ez magában foglalja azt is, hogy pl. a gép, a felfogótányér és a csiszolóanyag megengedett sebességei és maximális sebességei kompatibilisek legyenek, valamint a tárcsa átmérője is megfeleljen a gépnek; ellenkező esetben a maximális vágási sebesség már nem lesz megfelelő.
- Ismerkedjen meg az eszközzel, különösen az indításával és a leállításával, és ne módosítsa azt saját maga. Tanulmányozza az üzemeltetési útmutatót és a biztonsági tudnivalókat, és tartsa be a karbantartási intervallumokat.
- Csak tanúsított fíbertárcsákat használjon, mivel ezek a legmagasabb szintű termékbiztonságot és felhasználóvédelmet nyújtják. Németországban a bevonatos csiszolóanyagoknak meg kell felelniük az EN 13743 DIN biztonsági szabványnak. Minden VSM fíbertárcsa rendelkezik a „Csiszolóanyagok Biztonsági Szervezete” (oSa) tanúsítvánnyal is, ezért különösen biztonságos. Az oSa szabványai jóval magasabbak, mint a jogi keretek által megköveteltek.
- Soha ne használjon sérült vagy kopott finiselési korongokat: Az új csiszolóanyagokat is gondosan ellenőrizni kell az esetleges hibák szempontjából, pl. hogy szállítási vagy tárolási sérülésektől mentesek legyenek. Vegye figyelembe a szavatossági időt!
- Ellenőrizze a tárcsák kiegyensúlyozatlanságát, és szükség esetén állítsa be őket újra.
- Szorításkor húzza meg megfelelően a rögzítőanyát vagy a karimás anyát.
- A fíbertárcsákat csak finiselésre használja, vágáshoz ne.
- Mindig ellenőrizze, hogy a munkadarabok megfelelően rögzítve vannak-e.
- Mindig használjon egyéni védőeszközöket. Ne viseljen laza ruházatot, kibontott hajat vagy ékszereket, mert ezek beakadhatnak a gépbe.
- Biztonságos munkakörnyezet fenntartása – harmadik felek számára is: Lehetőség szerint zárt térben dolgozzon, és győződjön meg arról, hogy a közelben tartózkodó embereket nem veszélyezteti a por, a szikrák vagy a zaj.